A sikerhez vezető út 2. – Teremtsünk egyensúlyt!

Miért szeretnénk sikeresek lenni…? Az emberek többségének az a válasza, hogy hát mert a siker boldoggá tesz, nem igaz?! Érdemes megvizsgálni az ok-okozati viszonyt: Shawn Achor „A boldogság mint versenyelőny” című könyvében kihangsúlyozza, hogy valójában a boldogság teremti meg a táptalajt a sikerhez. Tehát először dolgozzunk a belső békén és a boldogságon, és akkor a siker is könnyebben házhoz áll. De hogyan kezdjünk ennek neki?

Az első részben megnéztük, hogy hogyan definiálhatjuk a sikert és hogyan tudjuk megtervezni az oda vezető utat. Most pedig azt fogjuk megvizsgálni, hogy milyen „táptalaj” szükséges a siker eléréséhez.

A sikerhez belső egyensúly szükséges, hiszen csakis így tudunk a céljainkra összpontosítani. Mi több, maga a siker is a kiegyensúlyozott, elégedett, boldog életet jelenti a legtöbb ember számára. Így a munka és a magánélet egyensúlya kiemelten fontos ahhoz, hogy tudjunk energiát meríteni az újabb kihívások, akadályok leküzdéséhez, illetve, hogy legyen miből inspirálódni.

A cikk két részből fog állni: az első részben az önismerettel, a hálával, a mindfulnessel és az érzelmi intelligencia fontosságával foglalkozunk. Igyekszünk minél gyakorlatiasabb oldalról megközelíteni őket, így konkrét gyakorlatokat is olvashattok, melyek főként a pozitív pszichológia eszköztárából merítenek.

Önismeret 

Ahhoz, hogy tudjuk, mit szeretnénk elérni az életben, mi motivál minket, mitől leszünk boldogok, vagy hogy mit jelent számunkra a siker, önismeret szükséges. Nincs annál jobb érzés, mint amikor tudod önmagad kezelni a különféle helyzetekben. Az önismeret megalapozza a boldogságot, de a megszerzése egy hosszú utazás, mely tulajdonképpen sosem ér véget. Hogyan tehetünk rá szert?

Írjunk naplót! Azzal, hogy leírjuk életünk fontos eseményeit, jobban tudatosíthatjuk, hogy miben vagyunk jók és miben fejlődhetnénk még. Tegyünk fel kérdéseket önmagunknak: Mikor éreztem azt, hogy jól teljesítettem egy feladatban? Mikor tudom élvezni azt, amit csinálok? Mikor tudok egy feladatban teljes mértékben elmerülni? Mi tölt fel energiával?

Később visszaolvashatjuk, összegezhetjük, hogy hova jutottunk el. A célok írásban való rögzítése motivál minket, egyfajta ígéret önmagunknak, hogy be fogjuk tartani őket.

Fedezzük fel erősségeinket! Minden emberre igaz, hogy van legalább egy olyan tulajdonsága, amely kiemelkedő, és amiben jobb, mint mások. Ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mi is a mi „szupererőnk”, szükség van sok-sok önismeretre. Az erősség a pozitív pszichológia meghatározása szerint a képességek, készségek és adottságok kombinációja.

Ajánlok egy tesztet, melyet kb. 15 perc kitölteni: www.viacharacter.org. Eredményeinknél a lista elején találhatók azok a karaktererősségek, melyeket jelenleg aktívan használunk. A lista végén pedig azok, amelyek jelenleg passzívak/kevésbé aktívak: ezek is bármikor a lista elejére hozhatók, ha foglalkozunk velük vagy ha olyan élethelyzetbe kerülünk, hogy szükséges őket mozgósítani.

Miután tudatosítottuk erősségeinket, gyakoroljuk őket: próbáljuk meg újabb és újabb helyzetekben élvezni előnyeit.

Kérjünk másoktól visszajelzést! Időnként mások rávilágíthatnak olyan erősségeinkre, tulajdonságainkra, melyeket magunktól nem veszünk észre vagy nem értékelünk eléggé.

Hála

A hála gyakorlása boldogabbá teszi az embert, hiszen gyakorlatilag arról van szó, hogy összegezzük, mink van, lelassulunk, s észrevesszük az élet szépségeit. Az ember alapvetően az evolúció során arra lett nevelve, hogy figyeljen a veszélyre (pesszimizmus), a negatív élményeket raktározza el. Gondoljunk csak bele: az őskorban mi lett volna elődeinkkel, ha nem jegyzik meg jól, hogy egy bogyó mérgező, vagy a vadállatok veszélyesek?! Veletek is megesett már, hogy a kellemetlen történések tovább éltek bennetek, mint a pozitívak? Nem vagytok ezzel egyedül, de tudnotok kell, hogy ezen lehet változtatni. A boldog pillanatokat tudatosítani kell, és eleinte erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy ugyanolyan mélyen megéljük őket, mint a negatívakat.

 A hála gyakorlása boldogabbá tesz minket. Megfigyelték például, hogy azok a párok, akik végiggondolták, hogy mi lett volna, ha nem találkoztak volna, elégedettebbek a kapcsolatukkal, mivel realizálták annak előnyeit, összegezték, hogy mennyit változott az életük azóta, mióta megismerkedtek.

Egy, a mindennapokba beépíthető módszer a , melynek lényege, hogy minden este leírunk három dolgot, amiért hálásak vagyunk. Törekedjünk arra, hogy ezek inkább legyenek konkrét dolgok, mint olyan „általánosságok”, hogy „Hálás vagyok a páromért.”. Ehelyett írjuk inkább azt, hogy „Hálás vagyok a páromnak, hogy ma eljött elém a munkába és utána együtt vacsoráztunk”. Ezekkel a konkrét élményekkel ugyanis megtanítjuk az agyunknak, hogy figyeljen a boldog pillanatokra, amikért hálásak lehetünk. Azok a napok vésődnek bele az emlékezetünkbe, amikor tudatosítjuk, hogy mi történt velünk.

Vannak természetesen olyan napok, amikor úgy érezzük, hogy semmi jó nem történt velünk. Ilyenkor kicsit meg kell erőltetni magunkat, hogy mégis fel tudjunk idézni három dolgot. Ha mégsem megy, akkor dolgozzunk a negatívakkal: ha ma nem sikerült valami, akkor írjuk le este, hogy mit tanultunk ebből, mi ennek az élménynek a tanulsága.

Ahogy leírjuk ezt a három pozitív élményt, agyunk újraéli azok érzelemvilágát, s minél többször felidézünk valamit, annál jobban emlékszünk majd rá. Egy idő után pedig már figyelni fogunk a napjaink során arra, hogy legyen három olyan élményünk, amit biztosan le tudunk majd írni. Erre a gyakorlatra érdemes napi öt percet szánni, hiszen csak három kulcsszót, esetleg mondatot szükséges leírnunk, cserébe boldogabb, elégedettebb élethez vezet minket.

A belső béke megteremtése – mindfulness 

A mindfulnessnek számos pozitív hatása van, hogy csak néhányat említsünk: segít az önismeret és az önszeretet elmélyítésében; nyugodt, ítéletmentes lelkiállapotot teremt; higgadt, pontos megfigyelést tesz lehetővé és segít a tudatosításban és a tisztánlátásban. A mindfulness alapjait viszonylag könnyen el lehet sajátítani, így magunktól is gyakorolhatjuk bárhol és bármikor. A Calm nevű alkalmazás például segít megtanítani az alapokat, végezhetünk napi 5-10-15 perces gyakorlatokat is. A mindfulness meditáció menete röviden:

  1. Keressünk egy nyugodt helyet és vegyünk fel kényelmes ülő pozíciót!
  2. Csukjuk be a szemünket, lazuljunk el, zárjuk ki a külvilág hangjait. Ezután vezessük végig figyelmünket a testünkön, érezzük, ahogy hozzáér a lábunk a talajhoz, ahogy rásimul a kezünk a lábunkra…
  3. Ne aggódjunk, ha elkalandoznak a gondolataink közben!

A gyakorlatot nem lehet jól vagy rosszul végezni. Lesz olyan, amikor többször kapjuk magunkat azon, hogy máshol járunk, de a meditáció ettől még ugyanúgy sikeres. A célja, hogy kiszakadjunk 10-15 percre a külvilágból, és megteremtsük a lelki egyensúlyt. Ajánlott reggel, napközben egy stresszes időszak előtt/után, vagy suli/munkanap végén végezni.

 Érzelmi intelligencia

Az érzelmi intelligencia Daniel Goleman megfogalmazása szerint az a tulajdonság, mellyel képesek vagyunk saját és mások érzelmeit felismerni, azonosítani és azokat cselekedeteink irányítására használni. Az érzelmi intelligencia manapság a legfontosabb képességek egyike: többek között az együttműködésnek, konfliktuskezelésnek, hatékony kommunikációnak, hosszú távú kapcsolatok kiépítésének és a bizonytalanság elviselésének alapját képezi. Az érzelmi intelligencia alapkövetelménye a tartós, értékes emberi kapcsolatok kiépítésének. Az EQ pozitív kapcsolatban áll a jó szociális kapcsolatok kiépítésével, szociális kompetenciákkal, negatív kapcsolatban pedig a romboló, agresszív, deviáns viselkedéssel.

Aki magas érzelmi intelligenciával rendelkezik, az képes kezelni az érzelmeit, így a szociálisan elfogadott viselkedés és az ehhez társuló érzelmek kerülnek megnyilvánulásra. A magas EQ-val bíró személyek jobban működő és tartósabb kapcsolatokat képesek kiépíteni, mint azok a társaik, akiknek alacsony az EQ-ja.

Azt fontos leszögezni, hogy az érzelmi intelligencia fejleszthető eleme a személyiségünknek, pontosan emiatt hangsúlyozni kell az érzelmi nevelés fontosságát. Az EQ folyamatosan fejlődik, 4-5 éves korban képesek a gyermekek felismerni az alapérzelmeket, majd 6 éves kortól fogva lesznek képesek a többi emberrel érzelmeikről beszélgetni, ekkortól tudják az érzelmek komplexitását felismerni és innentől lesznek képesek figyelni saját érzelmeikre és azok következményeire.

Fejlesztésére manapság számos tréning irányul. Az EQ fejlesztését érdemes kiskorban kezdeni, rengeteg érzelmi intelligencia fejlesztő mese áll rendelkezésre, pl. Kádár Annamária könyvei.

A következő részben a rezilienciára (rugalmas ellenállóképesség), a sportra, az időbeosztásra, a társas támogatásra és a szabadidő értelmes eltöltésére fókuszálunk. 

Novák Dóra

Képek forrása: pexels.com

One thought on “A sikerhez vezető út 2. – Teremtsünk egyensúlyt!

Comments are closed.