Tények és tévhitek az egyetemi diákszervezetekről

Biztosan hallottatok már az egyetemeken működő sokszínű diákszervezetekről. Széles tevékenységi kör jellemezi őket. Nem csak a HÖK és a szakkollégiumok a forrásai a szakmai tudásnak, hanem számos országos/nemzetközi egyetemi szerveződés is. Na de mégis miért éri meg „dolgozni” egy diákszervezetben?

Középiskolásként az egyetlen iskolaszintű szerveződés – többségében – a Diákönkormányzat, esetleg énekkar. Amikor az ember lánya/fia belecsöppen az egyetemi életbe, akkor rögtön ostromolni kezdik a jobbnál jobb szervezetek tömegével, hiszen az őszi tagfelvételi időszak többnyire szeptember-október környékén van.

Számos szakkollégium kész fejlődési és tanulási programrendszert biztosít tagjai számára, ide többnyire tavasszal van felvétel.

Ha pedig laikusként most találkozol először a diákszervezettel, akkor joggal felvetődhet benned az a kérdés, hogy mégis miért jó tagnak lenni?

  • Szakmaiság: A diákszervezetek többségében utóbbi megjelenik kurzusok és belsőképzések formájában (pl.: pénzügyi, online-marketing, pénzügyek területén). Tehát adott diákszervezet profiljához simul a téma.
  • Kapcsolati háló: Számos szervezet rendelkezik kiterjedt alumni hálóval és vállalati kapcsolattal. Így számos esetben karrierépítési tanácsokról és kiemelt álláslehetőségekről lehet értesülni.
  • Inspiráló légkör: A TDK íráshoz vagy épp szakmai versenyekhez könnyedén lehet találni csapattársakat a szervezeten belül.
  • Szórakozás: Az állandó társaság rengeteg élményt tud adni, hiszen közösséget alkotnak a tagok. Erre nagyon nagy szükség van egy nagy egyetem esetében, ahol egy-egy évfolyamon hozzávetőleg 1000-en vannak. Azt pedig ne felejtsük el, hogy közösségi élményekre mindig szükség van.
  • Látókörbővítés: Számos szervezet adott időszakban aktuálisnak tekinthető témában szervez előadásokat (nyíltakat és zártakat is – kizárólag a tagok számára).
  • Vezetői tapasztalati lehetőség: A diákszervezeteknek is van szervezeti strukturálja. Így szükség van vezetőkre és projektfelelősökre. Nem beszélve a vállalati támogatókkal való kapcsolattartás feladatköréről, így a felelősségvállalás, koordinálás területén is fejlődési lehetőségnek tekinthető.
  • Nemzetközi szerveződések: Bizonyos szervezetek nemzetközi szinten is megtalálhatók (pl. Aisec, Aegee)

Tévhitek Valóság
Felesleges időfecsérlés, elveszi az időt a tanulástól. A gyakorlati, szakmai tapasztalat szerzése és más emberekkel való közös munka öröme sosem időpocsékolás.
Többségében rövidtávú projektek vannak. Ez diákszervezetfüggő, de többnyire hosszabbtávú részvételt igénylő elfoglaltságok is vannak.
Inkább munka, mint tanulás. Nem véletlen mondják: Amennyit beleteszel annyit kapsz vissza.

Tehát tény, hogy munka- és időigényes, de megtérül tapasztalat formájában.

Sok lemondással jár. Az esetek többségében a tanulás rovására nem megy a diákszervezeti részvétel, de nyilván előfordulhat, hogy egyéb más tevékenységeket kell beáldozni. A legtöbb esetben azonban sokat fejlődik az ember, így megéri a befektetett idő.
Csak adott egyetem hallgatói nyerhetnek felvételt. Több szervezet is van, ami nem „zártkörűen” működik, így érdemes informálódni, ha megtetszik egy diákszervezet egy másik egyetemen.

 

Összeségében elmondható, hogy diákszervezeti tevékenység egyértelműen plusz időráfordítás, de hozzájárul az egyén szakmai fejlődéséhez is. Azt pedig újra hangsúlyoznám, hogy az eredményesség azon múlik, hogy mennyit tesz bele adott személy, hiszen általában annyit vagy még többet kap vissza.

Somlai Patrícia